Mostanában olvastam egy rövid elemzést arról, hogy a mai 18-20 éves fiatalok hogyan képzelik el az életüket. A megkérdezettek igen nagy ( talán hetven, ha jól emlékszem) százaléka azt prognosztizálta, hogy egy cégnél fog dolgozni.
Én meg arra voltam kíváncsi, hogy a mai 30-40-50 éves korosztály mit gondol minderről. Ezért feltettem a kérdést csekély számú ismerőseimnek, hogy örül-e, hogy alkalmazott/vállalkozó (mindenki a megfelelőt értse magára), és a válaszok azt mutatják, hogy -bár a minta korántsem reprezentatív, de azért jelez valamit - ez a korosztály viszont inkább örül, hogy vállalkozó, mintsem sajnálkozik miatta, illetve örömmel lenne vállalkozó, csak bizonyos okok visszatartják.
Ezen aztán eltöprengtem. Miért alkalmazottként él az, aki vállalkozni szeretne? Miért van, hogy a vállalkozó nem szeretne alkalmazott lenni? Miért van, hogy a fiatalok inkább alkalmazottak lennének, mint vállalkozók, ha aztán 10-15 év múlva várhatóan megbánják, vagy másképp döntenek majd?
Kiindulva saját tapasztalataimból, azt kell mondanom, hogy a fiatalok azért választják nagy többségben az alkalmazotti létet, mert ezt látják otthon, a környezetük erre biztatja őket. Ezen kívül hiányzik a saját tőkéjük, amivel a vállalkozást elindíthatnák. A pénzbeli tőke is hiányzik, meg a tapasztalati-kapcsolati tőke is, nem is beszélve a hiányzó indíttatásról.
A felnőttebbeknél már megvan a tapasztalati tőke, lehetne használni, de - tekintve, hogy alkalmazottként még senki nem gazdagodott meg - hiányzik a pénzbeli tőke. Ezt a hiányt ők már viszonylag könnyen pótolhatnák, főleg a tapasztalatukkal, és azokkal a lehetőségekkel,amik ma már adottak, egészen csekély ráfordítás mellett is indíthatók vállalkozások, ha van hozzá elegendő inspiráció.
Ez az inspiráció az, ami legtöbb esetben hiányzik. Mondja, mondja, hogy de jó lenne, meg milyen kár, hogy én nem, és milyen jó neki,mert neki sikerült. Az a rész hiányzik, amivel el lehetne indulni:
- a harci kedv
- a hit
- a türelem, a kitartás
- és a cselekvés.
Megér a dolog egy misét, mert sokan vállalkoznának, de ha nem cselekszenek, semmi nem lesz belőle. Tehát, harcostársak, hittel, türelemmel, kitartással cselekedjetek, hogy az elégedett és sikeres vállalkozók közé kerüljetek.
Folytatom, de ma úgy elment az idő .... :)
